AZ ENNEAGRAM ÉS AZ ÉLETFA

A legjobb, ha az alapoknál kezdjük a megismerést, mint egy kezdődő kapcsolat elején, jó ha megismerjük a partnert mielőtt elköteleződnénk. Rövid tömör ám lényeges információt akarunk, hogy  eldönthessük nekünk való-e.

Nos kezdjük az Enneagram történelmével, persze csak röviden. Csak bátorítani tudom az érdeklődő olvasót, hogy kutasson bővebb információ után.

Az Enneagram-ot George Gurdjieff hozta Európába az 1920-as években. Tudjuk, hogy az embereket háromagyú lényeknek írta le, és az egyes emberekről úgy beszélt, mint amelyeknek van egy fő tulajdonságuk, valószínűleg az Enneagram-rögzítésük. Használta az Enneagram szimbólumot is. Gurdjieff azt állította, hogy a szúfiktól tanult az Enneagramról.

A ma ismert Enneagram azonban Oscar Ichazo dél-amerikai Arica-iskolájából származik az 1960-as évekből.

Ichazo elmondta, hogy bár kapcsolatban állt Gurdjieff-kutatásaival, már ismerte az anyagot más forrásokból, és azt állította, hogy látta az Enneagram-szimbólumot egy ősi grimoire-ban a nagybátyja könyvtárában.

Claudio Naranjo elhozta a tanításokat Kaliforniába, és megtanította őket olyan hallgatóknak, mint Helen Palmer és Robert Ochs.

Az utóbbi időben Evangrius Ponticus-t az Enneagrammal hozták kapcsolatba, mert a nyolc gonosz gondolatról tanít (csak a félelem hiányzik a kilenc Enneagram-bűnből) és a szenvedélynek vagy bűnnek a megfelelő erényre való áttérése miatt. Evagriusra, Kelemenen és Órigenészen keresztül a neoplatonizmus hatott, és az is tény, hogy a  három központ gondolatában nyilvánvaló kapcsolatok vannak Platón és az Enneagram között.

A Phaidroszban Platón a lelket három részből állóként írta le: a racionális, felfogható és indulatos részekből, amelyek jól megfelelnek a fejnek, a szívnek és a bélközpontnak.

A Köztársaságban pedig az ideális állapotot az emberi lélek makrokozmoszaként írja le, háromszintű hierarchiával, és mindegyik szint más-más testrészhez kapcsolódik: a fejhez, a mellkashoz és a hashoz.

Az Enneagram és más spirituális tanítások

Ki tudja, honnan vette Platón a háromrészes lélek gondolatát. Talán ő maga találta ki (vagy talán Szókratész tette, ahogy a fogalom Platón művének szókratészi részében megjelenik). Úgy tűnik azonban, hogy teljesen megformáltnak tűnt. Platónra Püthagorasz is hatással volt, és Püthagorasz és Platón is Egyiptomban tanult. Talán ez az a “homok előtti Egyiptom”, amelyről Gurdjieff beszélt. Ki tudja? Minden esetre, azt mondhatjuk, hogy vannak összefüggések más spirituális tanításokkal is.

A kínai orvoslás három kincsről beszél – a jingről, a chi-ről és a shenről -, amelyek háromféle energia, amelyek a bélben, a szívben és a fejben található három tan t’ien központban találhatók. A tan t’ien központok három nagyon specifikus helye – és funkcióik – viszont nagyon jól megfelelnek a jóga hét fő csakra közül háromnak – Manipura, Anahata és Ajna.  – A négy másik fő csakra közül háromnak – a Muladhara, a Svadisthana és a Vishuddha – olyan funkciói vannak, amelyek jól illeszkednek az Enneagram tanítás három altípusához vagy ösztönváltozatához – a túlélési, szexuális és szociális altípusokhoz a legalacsonyabbtól a legmagasabbig.

A fennmaradó csakra – Sahasrara, a koronacsakra – nagyon különbözik a többitől, és funkciója az én egyesítése az istenivel, ami csak akkor valósítható meg, ha a többi csakra nyitott és kiegyensúlyozott.

Természetesen vannak összefüggések a Kabbala zsidó misztikus hagyományával is. Ez ismét a három részből álló lélekről beszél, amely Nefesh (ösztönök), Ruach (erkölcsi erények) és Neshamah (intellektus) részekre oszlik. Ebben a rendszerben a lélek részei úgy vannak rangsorolva, hogy a fej középpontja felül, a bélközép pedig alul van. Az életfán ​​lévő kilenc alsó szefirot (és sötétebb megfelelőik, a qliphoth) és a kilenc Enneagram-típus között is nagyon jó összefüggés van. A másik szefira, Kether, a korona, olyan, mint a koronacsakra a többi felett, és különálló a többiektől, és a tudat magasabb formáját képviseli.

Nos remélem, hogy ez a rövid kis szösszenet kellően megalapozta az olvasó kíváncsiságát.

Hasonlóan az Életfához, ahol a Sephirotokat összekötő vonalak, egyben utak is, amelyek a felfelé haladást, vagy éppen a vissza esést mutatják meg.

Az Ezt Chaim ( Életfa) és az Enneagram számos közös történelmi forrásból merít, és több ponton is megegyezik. Talán a legmélyebb közös állításuk az, hogy a legmagasabb erényeink és a legaggasztóbb bűneink valójában ugyanabban a forrásban gyökereznek.

A kabbalisták a gonosz tartományát Sitra Achra-ként írták le, ami szó szerint az Életfájának a “másik oldala”.

Az Enneagram tanítás pedig bemutatja, hogy az adakozó személy hogyan használhatja fel például a nagylelkűséget mások manipulálására, vagy hogy például a perfekcionisták a helyességre való törekvést a saját felsőbbrendűségük tanúságaként használhatják.

Ahogyan a fizikai világunk formálódott, úgy a megismerhetetlen, határtalan Isten (Ayin Soft) is Isten saját isteni személyiségének alakzatává vált. Ez a konfiguráció az Ezt Chayim-ban ( Életfában) áll össze a tíz különböző tulajdonsággal. Ez egyrészt minden létező rejtett valóságának alszerkezete, másrészt az a mód , ahogyan Isten teremtményei  felismerhetik és megismerhetik teremtőjüket.

A  Sephirotok

Személyiség típusok lelki megváltása ( feladaton keresztül) történik

A vallások klasszikus ábrázolása szentek és bűnösök esetében , meglehetősen sajátos erényekkel vagy bűnökkel, általában hagyományosan három kategóriáról beszélnek, és ebben a Judaizmus sem kivétel.
A Tsadik ( Igaz); Rashah ( Gonosz), és mi, a többiek, a Benoni-k, ami szó szerint annyit tesz mint „ a középen lebegők”.
Az Enneagram erőteljes nézete az, hogy ezek a kategóriák az egyes típusok fejlettségi szintjüktől függően, eltérően jelennek meg.
Az éppen alacsony fejlődésének alacsony színtjén lévő bűnök, a kényszerűségek, vagy a Sitra Acha, az un. „ másik oldal” a magasabb szintjükön található erények.
Ebben a részben megvizsgálunk minden Sephira/ Enneagramm pontot.

Keter: A legfelső Sephirot a Korona/ Kether, az átmenet pontja a potenciálból a valóságba. Ayn Sof-tól az Ezt Chayim-ig ( az Életfáig). Összehasonlítható azzal a kezdeti ponttal, amikor a toll hozzáér a papírhoz, mielőtt az írás megkezdődne, mint a Yod, amely a Tetragrammaton (YHWH)-amely Isten négy betűs neve-első betűje. A Yod betű csak egy pont. A Keter a kezdet, csak egy „pont”.

Chokmah: a bölcsesség Sephira, másnéven a Legfelső Atya, és benne van minden létező Archetípusa kódolva. Ő az ABBA.

Binah: a Megértés Sephira, másnéven a Legfelső Anya, az IMA. A lét megkülönbözteti  és kibontakozik a Binah-n belül, ahogyan a zigóta a magzat különböző szerveivé és végtagjaivá fejlődik. Ez a Létezés kibontakozásának szférája.

Gedulah a Nagyság vagy Chesed „Kedvesség”, amely az Isten szeretetének teremtő ereje.

Din:Ítélet vagy Gevurah: Hatalom, ez az Isten akarata és szempontja, amely korlátokat és határokat szab. Din a forma, Chesed-nek a tartalomnak.

Tiferet: a Szépség és Harmónia Szférája, ami akkor jön el, ha a Chesed és a Din, a Forma és a tartalom egyensúlyban van.

Netsach: a Kegyelem szférája. Isten, örökkévaló, maradandó természete, amely megszűri a Gedulah isteni kegyelmet, és ezt a kiterjedt teremtő energiát folyamatosan az alsóbb világ felé tereli.

Hod: Isteni pompa, amely megtöri és közvetíti a Din meghatározó energiáját az alsó világ felé, távol tartja a káosz és az entrópia erőit.

Yesod: az Alap, más néven Tsadik (Igazságos), mert „az igazak a föld alapja” (Példabeszédek 10:25).Amikor a tíz szefirot emberi alakban ábrázolják, a Yesod a férfi generatív szervnek felel meg, mivel a Shefa erejét a felső szefirot-ból fókuszálja és lefelé bocsátja ki.

Shechinah: Isten bennünk lakozó jelenléte vagy közelsége. Binához hasonlóan ez is Isten női aspektusa, és megkapja a Shefát a fenti Yesodból és Tiferet-től. Menyasszonynak vagy nővérnek tekintve Shechinah a fizikai világunkhoz legközelebb álló szefira. Malchut (Isten királysága) néven is ismert.

A Szefirotok közötti kapcsolat nem statikus. Shefa Isten kisugárzása ide-oda száguld a Szefirotok között, amelyek egyensúlya meglehetősen bizonytalan.  Ez a folyamat, amelyet Ratso Va Shov-„Kilépés-Visszatérés” -néven is ismernek, villámcsapás szerűen cikk-cakk módon halad a huszonkét úton, amelyek megfelelnek a héber ábécé betűk számának. (és a Tarot Nagy Arkánum számának-a szerkesztő)- A Kígyó útjáról már csináltam egy vidót, ahol ezt a villámcsapás szerű szférák közötti energia áramlás is bemutatom-( A Kígyó Útja c. videót itt találod)

A Seefer Yetzirah és korai zsidó misztikus művek szerint, a tízes szám és a tízes számrendszer prím számait és a héber nyelv 22 betűjét, Isten tíz teremtő megnyilatkozásának nyelve, amelyen keresztül Isten megteremtette a világot.

A Kard Útja pedig az a folyamat, amiben a Teremtő Fénye a Sephirotokon keresztűl beáramlik a világunkba, a Malkuth-ba a mi fizikakai létezésünkbe. Hogy végűl elér-e bennünket, az annak a fügvénye, hogy mennyire szennyezettek az edényeink amikkel felfoghatnák ezt az állandóan felénk áramló fényt-hogy mennyi un. qulipot-unk van.

Az Enneagram három részre osztja az ábrát,Ösztönök, Érzelmek, Értelem részre.

Az enneagram elmélete erre a három középpontra épül: az ösztönközpontra, az érzelmi központra és az intellektuális központra.

Az embereket kilenc típusra osztják aszerint, ahogyan ezeket a központokat használják.

A Kabbalisztikus pszichológia

A rabbinikusok azt állítják, hogy a bűnbeesés előtt Ádám egy Éteri emberalakú lény volt, aki olyan hatalmas volt, hogy egyik végétől a másikig átterjedt a földön. Ez a kozmikus lény Adam Kadmon, az Ősember néven volt ismert. De a bukással ez a szellemszerű lény elveszítette auráját, fizikai lénnyé vált, és az emberi méretekre süllyedt. Ezt a kinyitott halandót, akkor Adam Rishonnak, a későbbi Genezis-mesék első emberének hívták.

Tekintettel arra, hogy a Tóra Isten vonásait és érzelmeit személyesen ábrázolja, és azt állítja, hogy az embereket Isten képére teremtették, nem meglepő, hogy a zsidó misztikusok az istenit emberi alakban ábrázolták.
Siur Komah , egy i.e. második-hatodik századi misztikus mozgalom, Isten megjelenését leíró irodalmat készített. Az Énekek énekét Isten Izrael iránti szeretetének allegóriájaként olvasva Shiur Komah úgy jellemezte, hogy Isten vonásai azonosak az Énekek szeretőjével , csak mamut méretű. Adam alakját adaptálták az Ezt Chayim alternatívájaként a tíz szefirot ábrázolására.
Mivel a Genezis azt mondja, hogy Isten Ádámot férfinak és nőnek is teremtette, a szefirot Adam Kadmon férfi és nő, akik összeolvadva kapcsolódnak.
Ahogy a szefirot alkotja a kozmosz alapépítményét ( szerkezetét), ők is alátámasztják azt, hogy mi emberi lények is vagyunk.
Adam világi megtestesüléseiként pszichénk Adam Kadmon minden lehetőségét tartalmazza.

A különböző Szefirotok kölcsönhatása pszichénk működésének különböző aspektusait idézi elő.

Teremtményünk vitalitása ( Nefesh), amely közös az állatvilággal, az utolsó szefirából, Shechinah-ból vagy Malchut-ból ered.
Mivel székhelye az alhasi régióban van, talán ezért nevezzük öntudatlan túlélési ösztönnek, „bélérzéseknek”.
Amikor ez a szefira kölcsönhatásba lép a szívközpontú élettárssal, felbukkan a Ruah szociális és érzelmi belső énje, ami túlmutat a tisztán vitalisztikus oldalunkon.
Neshama , amely a fej-központú Binahból született, egyrészt a mi spekulatív okunk, másrészt az elme és a lélek intuitív ereje, amely közvetlenül összeköt bennünket Istennel.
Érdekes módon Neshamah-t szó szerint úgy fordítják: ”lélegzet”, és a meditatív légzésgyakorlaton és Imán keresztül tudjuk összefoglalni magasabb megfigyelő elménket.

Elszakadva a zavaros tényezőktől, képessé tesz arra, hogy érzékeljük, hogy lényegi énünk különbözik észlelésünktől és automatikus érzelmi reakcióinktól.

A Neshamah ezen a színtjén van lehetőség a lelkünknek az Istenihez való kötődésre.
Azon a felfogáson alapulva, hogy minden ember egy mikrokozmosz, a későbbi kabbalisztikus pszichológia ezeket a funkciókat az Arba Olamottal, a korábban leírt világgal hozta összefüggésbe.
Az Olam Ha’ Assiyah a teremtményi ösztönt és a külső viselkedést képviseli:
Olam Ha’ Yetzirah, a mi melyebb érzelmeink: Olam Ha’ Beriah,a gondolat, és a kezdeti kapcsolatunk a transzcendenciával., és Olam Ha’ Atziluth, a lélek.

Ha mindannyian osztozunk Adam Kadmon képességeiben, hogyan származtatjuk egyéniségünket?
Három különböző jelenség magyarázza ezt. A magyarázat Adam bűnének kabbalisztikus olvasatában a Malchut leválasztásában rejlik.

Malkuth Isten földi jelenléte és egyben a legalacsonyabb szefira az Életfa többi részéhez képest. Ennek oka az volt, hogy Adam tévesen Malchutot az istenség egészének tekintette.
Ezzel a cselekedettel Adam, alsóbbrendű akaratunk, elvált az istenitől, megszakadt a Szefirotok szakadatlan kapcsolata egymással, és világok, teremtmények és lelkek sokasága növekedett.

Bár mindannyiunknak meg van az összes szefirotika lehetősége, egyéni lelkünk az egyéni szefirotokból származik, amely az akkori Életfán ered.

Különféle bibliai hősöket sajátos szefirájuk élő megtestesítőinek tekintettek.

Ezek közé tartozik : Ábrahám, mint Gedulah. Izsák József Jeszódként, Dávid, Jákob Tiferetként, Mózes Netsachként, Áron Hod-Malchut vagy Sechinahként.

Az egyetlen lélek, aki a legmagasabb világ Keterétől, Olam Ha’atziluttól származik, az a Messiás, aki még eljön…

Egyéniségünk végső bélyege a megszerzett személyiségünk, amelyet Tselem nevén ismerünk.
Tselem-et úgy képzeljük el, mintha éteri test volna, amely közvetítőként szolgál lelkünk és fizikai lényünk között.
A családdal, a közösséggel és a környezettel való interakciónk során az egész életünk során kialakult Tselem hasonlít a jellemzőink és tulajdonságok „ruhájához”, amelyet minden tevékenységünkön átszövünk.

Ahogyan az összes valóság eltávolodott az Egytől, úgy minden valóság végül visszatér az Egyhez.

Minden emberi élet kulcsfontosságú ebben a körforgásban, mivel minden emberi lélek képes végrehajtani a Tikumot ( A helyreigazítást). Kijavíthatja széttöredezett világunkban azokat a repedéseket, amelyeket lényegénél és eredeténél fogva csak ez a szellem képes végrehajtani. Miután egy lélek befejezte feladatát, felemelkedik gyökér szefirájához az Ezt Chayim-on. ( Netsotsot) a menyországba emelkedik, akkor széttöredezett fizikai létezésünk megváltozik, és visszaváltozunk Echad zökkenőmentes lelki egységévé.

Az Enneagram

Az Enneagram kifejezés a görögből származik, és „kilenc pont”-nak fordítható.
Ezt a csillagszerű diagrammot mind a kozmikus folyamatok, mind az emberi psziché kibontakozásának, feltérképezésének leírására használják.
Működését leginkább a numerikus haladás két ősi törvényének, a hármasság törvényének és az oktáv törvényének az összekapcsolásaként érthetjük meg.
Egyszerűen fogalmazva a Triád törvénye azt jelzi, hogy világunkban minden esemény három erő kölcsönhatásából fakad: a mozgást elindító aktív erők: a recept, amely feldolgozza ezt a kezdeti műveletet: és a megbékítő erő, amely egyensúlyba hozza az első kettőt, hogy egy új helyet ismerhessünk meg. Világunk mozgását az egyszerű teljességtől a sokrétű jelenlegi állapotáig akár a hármasság törvénye folyamatos megtestesülésének is tekinthetjük.
Ebben a forgatókönyvben az Elsődleges Egység, vagyis az Egy, nagyjából úgy hasad ketté, ahogyan az egysejtű szervezet a mitózis biológiai folyamatán keresztül halad.
E kettősség új kapcsolatának megteremtéséhez szükséges egyensúlyt a hármas szám képviseli.
Ez a folyamat nyilvánvaló a Tézistől, a Színtézis ellentéte felé való elmozdulásban, az erő és forma közötti pozitív és negatív elektromos pólusok , a férfi és a nő között létrejövő kölcsönhatásában, az amelyek mindegyike egy harmadik harmonizáló tényezőt igényel ahhoz, hogy olyan kapcsolatot hozzanak létre, hogy új valóság jöhessen létre.
Az Oktáv törvényét a zenéből ismerjük.
Ha egyetlen rezgő húrt nyolc szakaszra osztunk úgy, hogy hét szalagot helyezhetünk el rajta, a rezgés változása egyik szakaszból a másikba pontos matematikai arányban fog növekedni.
Bár az egymást követő hangok hangmagassága magasabban szól, a húr minden fokozatosan lerövidített szegmense nagyobb feszültséget, csökkent rugalmasságot és kisebb mozgást mutat, mint elődje. A nagyobb számú rezgések egyre sűrűbben rakódnak a húr egyre rövidebb szakaszaira.
Ezt a modellt használhatjuk a valóság fejlődésének leírására az isteni egyszerű, nyugodt és dinamikus egységétől a megosztottságig, a fizikai lény összetett , visszafogott, statikus durvaságig.

Francesco Giorgi matematikus tizenhatodik századi munkájában leírta ezt a hasonlóságot. A „De Harmonie Mundi” ( A Világ Harmóniája”) c. művében.

Ramon Lull, egy okkultista, aki a tizenharmadik században élt Mallorcán, megtervezte a szimbolikus diagrammok sorozatát, amelyben leírja a kilences számot az Univerzumot irányító elveként képviseli.
A Jezsuita Athanasius Kircher Giorgi korábbi képeiből merítve megrajzolta az Enne-t a tizenhetedik században, amint három egyenesszárú háromszög rakódott egymásra.

Az egymást követő Bach-háromszög három angyalból álló leszálló osztályt képviselt, akiket a Kereszténység közvetítőknek tekintett Isten és a világ között ( Az Angyalok három osztálya: Szeráfok, Kerubok és Trónok ,
Uralmak Hatalmak és Erények: Hercegségek, Arkangyalok és Angyalok)
Az örmény származású filozófus, George I. Gurdjieff ( 1877- 1949) nevéhez fűződik az Enneagram nyugaton való megismertetése.
A Spirituális jelenlét keresése végig vitte a Közel-Kelet-től Indiáig., Utazásai során találkozhatott a kb. huszadik század elején az Enneagrammal. Európába visszatérve Moszkvában és Szentpéterváron kezdett spiritualitást és pszichológiát tanítani.
Az 1919-es forradalm előtt elhagyta Oroszországot, és végül Párizs közelébe vándorolt , ahol megnyitotta az „ Ember Harmonikus Működésének Intézetét”.
Kircher Enneagramjával ellentétben, a Gurdjieff által tanított diagrammnak ( 4.diagram) csak egy önálló háromszöge van. Gurdjieff ezt a zárt négy egyenlő oldalú háromszöget az Istenihez hasonlította, amely tökéletes, de statikus.
Gurdjieff diagramjának másik hat pontját egy egyenes köti össze, amely az 1-4-2-8-5-7 pontok sorozatában fut vissza az 1-es pontig.

Ez a szekvencia azon az ismétlődő tizedesjegyen alapul, amely akkor fordul elő, amikor a hetest isteníted, és egy oktávban lévő sávokat egybe hozol, ami az egyetlen rezgő húrt jelenti (pl. 1+7=1428571428571…)
Gurdjieff szerint ez az állandóan mozgó minta változó világunk dinamikus mozgását képviseli, folyamatos ritmusaival és új energia infúzióira vagy sokkjaira való igényével, hogy megakadályozzák rendszereink és életünk végső leállását.
A két háromszöget összekötő ismétlődő decimális minta azt mutatja, hogy a középkori iszlám matematika a nulla felfedezésével, az általunk ismert decimális rendszerrel és ezekkel az ismétlődő tizedes sorokkal milyen hozzájárulást jelentett az Enneagramhoz.
Bár Gurdjieff a szimbólum végső eredetét az ősi Sarmoun Testvériségnek tulajdonította, nagyon valószínű, hogy a Szufi rendek továbbadták a jövő generációinak az Enneagramot az iszlám matematikai hatásaival együtt.

ENNEAGRAM Személyiségelméletek

(Röviden)

Az Ádám- mesékhez hasonlóan az Enneagram személyiségelmélet alapjául szolgáló narratíva is feltételezi az Eredeti Igazságot és a bukást. Mindannyian saját veleszületett hajlamainkkal születtünk , és alapvetően bízunk a környezetünkben.
Amikor egynek érezzük magunkat a világgal, ártatlanul cselekszünk, és nem tapasztalunk ellentmondást gondolataink , ösztöneink és érzelmeink között. Miután nem határoztak meg nekünk határokat a világ összes lehetősége a miénk.
Ahogy a gyermek nő, óhatatlanul megtapasztalja a minden családi helyzetben jelenlévő stresszt és azokat a sebeket, amelyek pusztán az anyagi világ ban való életből származnak .
A túléléshez a gyermek önálló önérzetet alakít ki, határokat szabva lényegének védelmére és érvényesítésére, különös tekintettel arra, amit a leginkább fenyegetettnek érez.
Tekintettel a temperamentum és a tapasztalat sajátos kombinációjára, perspektívánk, látásmódunk szűrése következik be, és színte reflex szerűén bizonyos adatokra koncentrálunk, hogy megvédjük magunkat ott, ahol a leginkább kiszolgáltatottnak érezzük magunkat. Nézőpontunk fokozatosan beszűkül, lehetőségeink és ezzel együtt válaszaink köre is beszűkül.
Idilli létezésünknek az a része , amelyet elveszítettünk, az ami a lényünknek az a bizonyos aspektusa, amelyet a legsebezhetőbbnek érzünk, az Enneagram kifejezései szerint a mi Szent Eszménk.
Azt a mentális képet, amelyet arról alkotunk meg, hogy hogyan rejtsük el sajátos gyengeségeinket, rögzüléseknek nevezünk.

Szenvedélyünk az a legfőbb érzelmi vonás, amely azért keletkezik, hogy kompenzálja az elveszett esszenciális elemet. Szenvedélyünk, amely a gondolataink, érzéseink és válaszaink mintázatának kidolgozását vezérli, amely lehetővé teszi számunkra, hogy átéljük az életet, az Enneagram kifejezéssel élve, megszerzett személyiségként ismerünk.
Minden típusnál ez a minta szándékosan utánozza a Szent Eszmét. Ha a valóság nem nyújtja nekünk szabadon az életnek ezt a szükséges oldalát, akkor magunknak kell biztosítanunk ennek a Szent Eszmének az ajándékait – vagy pontosabban fogalmazva: korlátozó, nem kielégítő utánzatát.

Ahogyan fentebb is jeleztem, az Enneagram kilenc különböző személyiségtípust képvisel. Hadd szemléltessem a személyiségformálást azzal, hogy leírom hogyan bontakozik ki egy Hármas személyiségtípusra nézve: akkor jöjjön az ELŐADÓ, a harmadik pont.

Egy Hármas Megnyílvánulása

Egészen kicsi gyermekként a Hármas a Remény Szent Eszméjével él, hogy a világ jó, hogy valakit azért szeressenek, amilyen, és hogy pozitív dolgok történhetnek akkor is, ha nem teszi meg azt amit mások akarnak. Az igényes családot, a kellemetlen, feszült vagy kimért megjelenést és a meggondolatlan, indulatos temperamentumot magában foglaló körülmények kombinációja miatt a Hármas rájön, hogy a szeretet és az elfogadás nem attól függ, hogy ki vagy, hanem azzal nyer, amit csinál és, hogy milyen sikeresen csinálja.

Ennek kompenzálására a Hármas megpróbálja megteremteni a saját reményét a teljesítménnyel és a státusszal való elfoglaltságon keresztül, a győztes kép fenntartásának rögzítésével, hogy mások is töretlen jóváhagyásukat adják, és kivívja elfogadásukat, tiszteletüket.

A Hármas nézőpontja szinte ösztönösen a jövőben elvégzendő feladatokra koncentrál (minél több, annál jobb), és hogyan kell ezeket megtenni, hogy tekintélyt szerezzen magának és mások elismerését, ami nélkül a Hármas úgy érezheti, hogy világa szétesik.

Egy hármas, aki egy profi sportoló volt, tökéletesen leírta ezt a személyiségorientációt.

Kijelentette, hogy játéknapjai során folyamatosan értékelték az edzők, a média és a szurkolók. Most, amikor nem kapja meg mások állandó elismerését, úgy érzi, „semmi sem történik, már semmit sem érek-meghaltam-”.

Ahelyett, hogy megkockáztatná a kudarc vagy a büntetés lehetőségét, csak tovább lép, és valami mást fog csinálni, ahelyett, hogy egy olyan feladatnál maradna, amelynél nem megy jól a dolog.

Amikor az érzéseiről kérdezték, félig tréfásan azt válaszolta: “Ezekre később térünk ki”. Még a győzelem öröme is mulandó neki, mert “mindig alig várja a következő meccset”.

Amikor felhívták rá a figyelmét, hogy úgy tűnik, mintha minden értékét másoktól teszi függővé és náluk keresné a tekintélyét, nem pedig önmagában, egyszerűen kijelentette: “külső elfogadás és hitelesség, ez a túlélésem forrása”.

De miközben az elveszett reményt kárpótolják, a Hármasokban feltámadhat a csalás iránti szenvedély. Ez a szenvedély megnyilvánulhat a “többnek lenni”-fixációjában, és az igazság szépítésében, hogy a vereség „félgyőzelemnek” tűnjön.

Belsőleg a Hármas becsapja önmagát azzal, hogy a hiányosságokat mások vagy a körülmények hibájaként értelmezi, és kikerüli saját érzéseit és belső elmélkedéseit azzal, hogy tovább lép a következő feladatra, még akkor is, ha a jelenlegi még nem fejeződött be.
A Hármas lehet a leghatékonyabb, leglelkesebb vezető. Azonban, mások felületesnek is láthatják, ha éppen nem mesterkéltnek, vagy olyannak akit inkább a státusz elérése érdekli, mint aki mások érzékenysége miatt aggódna.

A Személyiség Karekterizációi

Élete során Gurdjieff nem kapcsolta a személyiségtípusról szóló tanítását az Enneagram szimbólumhoz. Az 1931-ben született Oscar Ichazo volt az, aki a nyugati spirituális és filozófiai hagyományokkal kapcsolatos hatalmas tudását felhasználta a személyiségtípusok enneagramjának megalkotására. A chilei Aricában működő Arica Institute alapítója, Ichazo a kilenc szenvedély mindegyikét az Enneagram megfelelő pontjához rendelte.

A kilenc szenvedélyt úgy vezette le, hogy hozzáadott egy általános szenvedélyt, a félelmet a nyolc “gonosz gondolathoz” vagy elmeállapothoz: harag, büszkeség, hiú dicsőség, irigység, kapzsiság, falánkság, kéjvágy és lustaság, amelyeket először a pontusi sivatagi atya Evagrius sorolt fel. (i.sz. 399) a Practicosban. Ezt a nyolc kísértést a későbbi keresztény írók a hét halálos bűnök közé keverték.

Az alábbiakban az egyes személyiségtípusok rövid áttekintése található:

Egyesek: Perfekcionista, aki folyamatosan arra törekszik, hogy kiváló legyen. A kritikát elkerülve jó fiúkká és lányokká válnak, beépítik szüleik normáit, miközben folyamatosan figyelemmel kísérik saját viselkedésüket, hogy szükségük van-e fejlesztésre.
Idealisták, tárgyilagosak és lelkiismeretesek, de képesek öntörvényű haragot mutatni, ítélkezők és merevek másokkal és önmagukkal szemben. A rend és a helyesség miatt általában az élet egy területét fenntartják „csapóajtónak”, egy titkos tevékenységnek, amellyel elfojtott kaotikus impulzusaikat felszabadítják.

Hármasok: Eredményesek, akik keményen dolgoznak az elismerésért és a presztízsért. Számukra a teljesítmény biztosítja a szeretetet. Az energikus, pragmatikus és versengő Hármasok feláldozhatják a mélységet és a kapcsolatokat a státusz és az eredmények elérése érdekében.
A lelkes vezetők, a hármasok elkerülik a kudarcot, és megtévesztik magukat és másokat azzal, hogy eltúlozzák erőfeszítéseiket, és „fényesítik” vereségeiket a győztes imázs megőrzése érdekében.

Ötösök: Megfigyelők, akik biztonságos távolságból szemlélik az életet. A külvilágot tolakodónak és fenyegetőnek találják. Az elkülönült, racionális és külsőleg érzelemmentes Ötös hozzáértő, éleslátó és kényelmesen elemzi az absztrakt ötleteket, az univerzális elveket és a csoportdinamikát.

A kapzsiságuk, amely az egojukból ered, a forrásainak felhalmozására buzdítja őket, ami visszatartja őket a megosztástól, az adakozástól és az elkötelezettségtől, miközben azt láttatják magukról, hogy ők pusztán szerény igényű független emberek.

Hetesek: Mindig elkerüli a fájdalmat. Ezek a kalandorok elrejtik az élet sötét oldalát azzal, hogy boldog arcot mutatnak a világnak.
Örömteliek, spontánok, érdeklődési körük és képességeik sokaságával rendelkező hetesek az élvezetek habzsolói.
A Hetes, optimistán néz a jövőbeli lehetőségek elé, amelyeket általában elképzel magának, de a Heteseknek gondjaik vannak a korlátokkal és a szabályok, az erkölcs követéssel, és még valamilyen függőség is kialakulhat náluk, például az alkohol- szex-szerencsejáték vagy szerfüggőséget is használhatják a sérelmek előli menedékülésre.

Kilencesek: Könnyed, türelmes és elfogadóak.
A Kilencesek közvetítők, akik békét keresnek és teremtenek a mások közötti különbségek harmonizálásával.
Mások szükségleteit fontosabbnak tekinti, mint a sajátjukat. A Kilencesek gyerekként úgy érezték, hogy figyelmen kívül hagyják őket, és általában meglepődnek, amikor észreveszik őket.

A kilencesek lustának és kényelmesnek tűnhetnek, mert nem mindig koncentráltak, vagy ön motiválóak, és gyakran ambivalensek.
Nem tud nemet mondani, és kibillen amikor olyat kérnek tőle, amihez nincs kedve.
Ahelyett azonban, hogy „nem”-et mondana, egy Kilences egyszerűen nem cselekszik, megsértődik, belül dúl full, vagy makacs lesz és passzívan agresszív.
Ha azonban ráállt egy útra, a Kilencesek, alázatosságuk, egyszerű határozottságuk, egységvágyuk és a konfliktusok minimalizálása révén jó eredményeket érhet el, és kiváló békéltetők és tanácsadók lehetnek.

OLVASD EL EZEKET IS !

ISMERKEDJ MEG A KILENC  TÍPUSSAL

TÍPUS ÖSSZEHASONLÍTÁSOK

ÖSZTÖN ALTÍPUSOK