Félelmek a Párkapcsolatban?

Bár azt gondolhatnánk, hogy a történet lényege a párunkkal való találkozás, a Kabbala azt tanítja, hogy ami ezután következik, az a lényeg. Egy kapcsolat felépítése kihívást jelenthet, de ha megértjük lelki szerepünket egy adott kapcsolatban, akkor folyamatosan fejleszthetjük azt.

A felelősségvállalás az átalakulás kulcsa, és nem jelent hibáztatást vagy bűntudatot.

Egonk sok esetben, megakadályoz bennünket abban, hogy csodálatos kapcsolatokat éljünk meg.

Azt akarjuk, hogy igazunk legyen, VAGY boldogok és elégedettek akarunk lenni?

A Kabbala tanításai különböző típusú kapcsolatok hosszútávú, boldog, elégedett fenttartásában segít, és megtanít arra, hogy a sikeres kapcsolatok eléréséhez meg kell vizsgálnunk saját értékeinket és elvárásainkat.

A kapcsolatok jelentik a spirituális fejlődés egyik legnagyobb lehetőségét. Egy nagyon különleges lehetőséget kínálnak nekünk, ahol hihetetlenül mélyrehatóan megismerhetjük önmagunkat és egymást.

Mivel a kapcsolatokban sebezhetőek vagyunk, azonnal tükrökké válnak megoldatlan félelmeink számára. Ezek a feloldatlan félelmek általában narratívák vagy történetek formájában jelennek meg, amelyeket a fejünkben tartunk arról, hogy kik vagyunk és mit érdemlünk.

“A kapcsolatok azonnali tükrökké válnak megoldatlan félelmeink számára.”

Természetünkhöz tartozik, hogy történeteket mesélünk és szeretjük a történeteket, de a történetmesélésnek van egy árny oldala is, elfogadhatunk negatív és valótlan történeteket is.

Túl gyakran fordul elő, és nem vagyunk tudatában annak, hogy egy negatív történet ismétlődik elménkben, és döntéseket hoz helyettünk a kapcsolatainkban. Ennek tudatában kell lenni, mert anélkül, hogy tudnád, a történeted szakadékot teremthet közted és szeretteid között.

Megismerkedik egy csodálatos nővel, megházasodik, de ha a felesége időnként megiszik egy pohár bort, akkor uralkodóvá és követelőzővé válik, mert attól fél, hogy egy pohár bor az alkoholizmushoz vezet, és a felesége úgy fog viselkedni, mint az anyja. Reakciója tisztán múltbeli valóságán alapul, és teljesen ellentétes azzal, ami valójában a jelenben történik.

Ezek alapulhatnak hamisságokon, vagy alapulhatnak a valóságon, valamin, amit mi tapasztaltunk meg, vagy olyasvalamin, amit másoktól vettünk át.

 Akárhogy is, az újra és újra a fejedben játszó történet befolyásolja a házastársaddal, partnereddel, barátaiddal és családoddal való interakcióit és reakcióit.

Mindannyian hallottuk már a következő mondatokat: „Kiragadod a dolgokat a szövegkörnyezetből”, vagy „Hegyet csinálsz a vakondtúrásból”,  vagy „ Bolhából elefántot csinálsz”.

A kis dolgok akkor válnak nagy dologgá, ha beleillenek egyedileg kialakított narratíváinkba.

Tegyük fel például, hogy egy férj megcsalja a feleségét. Bár ez fájdalmas, sajnos nem ritka törvényszegés a házasságon belül. Meghozzák a döntést, hogy együtt dolgoznak rajta, és végül együtt maradnak. A feleség végül elfogadja, ami történt, és megbocsát neki. Házasságuk jövőjére tekintenek, és teljesen új módon ápolják azt, és a dolgok rendben vannak. Egy ideig.

Egyik alkalommal, amikor egy barátjuk vacsoráján vesznek részt, egy ponton a feleség a férjéhez fordul, aki addig barátságosan, udvariasan beszélget egy másik nővel.

 Ez nem egy fontos beszélgetés, és minden szempontból ártalmatlan társadalmi interakció, de mi történik?

 A feleség dühössé válik. Valójában, nem azért, mert bármi jelentős is történik. A valóság az, hogy a férje egy nővel beszélget egy partin.

De, a film a fejében egy egészen más történetet mesél el neki.

Ez a történet így hangzik: megint megcsal, és elhagy engem.

Ez a helyzetérzékelése és az érzelmi reakciója nagyon is valóságos. Azonban csak egy negatív, félelem alapú történetre reagál a fejében.

“Tudatosságra van szükség ahhoz, hogy elkezdjük megváltoztatni ezeket.”

Egy másik példa egy fiúgyermek, aki olyan otthonban nő fel, ahol az anyja alkoholista. Most tekerjünk előre egy évtizedet; –

Megismerkedik egy csodálatos nővel, megházasodik, de ha a felesége időnként megiszik egy pohár bort, akkor uralkodóvá és követelőzővé válik, mert attól fél, hogy egy pohár bor az alkoholizmushoz vezet, és a felesége úgy fog viselkedni, mint az anyja. Reakciója tisztán múltbeli valóságán alapul, és teljesen ellentétes azzal, ami valójában a jelenben történik.

Ezeknek a félelem alapú történeteknek a tudatosítása szükséges ahhoz, hogy megváltoztassuk őket. Amint fényt derítünk ezekre a nem hiteles történetekre és félelmekre, és nem tápláljuk őket, kezdenek feloldódni.

A történet meggyógyítása nem különbözik a nézőpont megváltoztatásától vagy új cselekvések alkalmazásától.

Ez csak egy újabb lépés, egy újabb eszköz, amellyel kitöröljük a félelmet a tudatunkból.

Ahogy Rav Berg tanította:

„Ahogyan minden meditációnak a „mit akarok” kérdéssel kell kezdődnie, a fóbiát legyőző meditációnak is a „Miért van ez a félelem” kérdéssel kell kezdődnie? Ha csak feltesszük a kérdést, elülteti a magot a válaszhoz.

 De, ami el van rejtve, az nem maga az információ.

Ami el van rejtve, az az információ kérésének vágya.

Ásd ki, és elkezdesz haladni a félelem enyhítése felé azáltal, hogy emlékszel arra, hogy mi okozta.”