A mágia gyakorlata egyidős a civilizáció kezdetével. Szinte minden primitív társadalomban megtalálhatók a természetfeletti erők és az ezekkel az erőkkel való kapcsolat ápolása olyan rituális és szakrális cselekedetekkel, amelyek az emberi állapotot megváltoztató kozmikus hatásokhoz igazítják az embert – és ezek a vallási ritusok számos modern hagyományának archaikus gyökerei és mágikus gyakorlatok révén, ma is megtalálhatóak. Bár ezen ősi gyakorlatok közül sok elveszett az idő homokjában, a létező bölcsességet még mindig megtaláljuk a világ különböző hagyományaiban. A mágia fogalmát azonban manapság megtévesztik és elrontják, funkciójának és gyakorlatának megértését pedig súlyosan félrevezetik, vagy teljesen félreértelmezik.
„A varázslat az, ha hiszel magadban. Ha ezt meg tudod tenni, bármit megtehetsz.” -Johann Wolfgang von Goethe
A mágiát úgy határozták meg, mint a környezetünket eszközökkel átalakító erőt ami az akaraterőből származik. Ezek az átalakulások azért lehetségesek, mert egy birodalomban élünk. Egy állandó világban, amely állandó változásnak van kitéve. Mindenkinek egyéni dolga hogy megtanuljon alkalmazkodni az őt körülvevő változásokhoz, vagy maga hajtsa végre a változtatásokat. És ezek a változások csak az elme és az akarat erején keresztül valósulhatnak meg.
Mágia
A mágia olyan spirituális vagy misztikus gyakorlat, amelynek célja a valóság befolyásolása természetfeletti erők, energiák vagy akarat révén. A mágikus gyakorlatok általában személyes szándékon alapulnak, és magukban foglalhatják a vizualizációt, az energiák irányítását, valamint szimbólumok, varázsigék és tárgyak használatát.Nem mindig kötött szabályrendszeren alapul, inkább kreatív és intuitív folyamat lehet.
Példa: Gyertya mágia, amulettek készítése, varázsigék elmondása egy konkrét cél érdekében (például bőség, szerelem, védelem).
Rituálé
A rituálé olyan előre meghatározott cselekvési sorozat, amelyet szimbolikus vagy szakrális céllal hajtanak végre. Gyakran szigorúan meghatározott szabályok szerint történik, és lehet vallási, kulturális vagy spirituális jellegű. A rituálék középpontjában nem feltétlenül áll a valóság közvetlen megváltoztatása, hanem inkább egy spirituális kapcsolódás vagy közösségi, akár párkapcsolati élmény létrehozása.
Példa: Telihold szertartások, meditációs szertartások, beavatási ceremóniák, vallási imádságok.
A fő különbségek:
Cél: A mágia általában a világ vagy egy helyzet megváltoztatására törekszik, míg a rituálé gyakran inkább a spirituális kapcsolódás, megemlékezés vagy közösségi összetartás eszköze.
Szervezettség: A mágia rugalmasabb és személyesebb lehet, míg a rituálé inkább kötött, előre meghatározott formát követ.
Tartalom: A mágia gyakran konkrét szándékon alapul, míg a rituálé szimbolikusabb, és nem mindig céloz meg kézzelfogható eredményt.
Egy példa a kettő kapcsolatára: Egy rituálé magában foglalhat mágikus elemeket (pl. egy védelmi kör megrajzolása), de nem minden rituálé mágikus, és nem minden mágia rituális.
Rituálék és mágia a spirituális rendszerekben:
Különböző hagyományokban a rituálékat és a mágiát gyakran összekapcsolják, de a hangsúly mindegyikben máshol van:
A mágia formái és rituálék kapcsolata;
A mágiának különféle típusai vannak, és ezek különbözőképpen kapcsolódnak a rituálékhoz:
Például;
Keresztény mágia vagy imarituálék:
A vallási imák és ceremóniák is tekinthetők rituáléknak. Ha valaki például gyertyát gyújt imádság közben, és konkrét kéréssel fordul Istenhez vagy egy angyalhoz, ez mágikus elemnek is minősülhet, mivel a valóság megváltoztatását célozza.
Ceremoniális mágia:
Ez egy olyan mágiafajta, amely szinte mindig rituálék formájában valósul meg. Az egyes lépéseket szigorúan meghatározzák, és minden szimbólum, eszköz vagy mozdulat jelentőséggel bír.
Példa: A Hermetikus Rend, az Arany Hajnal (Golden Dawn) rituáléi, ahol precízen meghatározott formulák és szimbólumok révén idéznek meg szellemeket vagy energiákat.
Természetmágia:
Ebben a formában a mágia gyakran szoros kapcsolatban áll a természettel, például gyógynövények, kövek, vagy az elemek használatával. A rituálék itt lehetnek egyszerűek, például egy szándék megfogalmazása a szél irányába, de tartalmazhatnak bonyolult szertartásokat is, mint például a napforduló ünneplése.
Rituálék a mindennapokban
Érdekesség, hogy nem minden rituálé spirituális vagy mágikus. Az emberi élet tele van hétköznapi rituálékkal, például reggeli szokásokkal (kávékészítés, meditáció) vagy ünnepi szertartásokkal (születésnapi gyertyák elfújása). Ezeknek is lehet szimbolikus erejük, és ha tudatosan végezzük, könnyen átléphetnek a spirituális gyakorlatok kategóriájába.
Konyhamágia:
Ez a hétköznapibb mágia egyik típusa, amely gyakran rituális elemeket is magában foglal. Például egy étel elkészítése közben szándékot „ültetnek” az ételbe (pl. szeretet, gyógyítás). A rituálé itt a főzés folyamata lehet, amelynek során minden lépés szimbolikus jelentőséggel bír.
Nagyon érdekes és mély téma az angyal rituálék és angyal mágia!
Az angyalokkal való spirituális munka szinte minden hagyományban megtalálható valamilyen formában. Ez lehet kifejezetten vallásos vagy spirituális, de mágikus kontextusban is működhet. Nézzük, mit érdemes tudni róla részletesen!
Mi az angyalmágia?
Nagyon érdekes és mély téma az angyal rituálék és angyal mágia!
Az angyalokkal való munka alapjai;
Hit és tisztelet
Az angyalokkal való munka központi eleme a hit és a tisztelet. Az angyalokat nem „uralni” próbáljuk, hanem együttműködést keresünk velük. Fontos a szándék tisztasága: az angyalok csak pozitív és építő célokban segítenek.
Angyalok nevei és szerepei;
A különböző angyalok más-más területért felelnek.
Néhány példa:
Mihály arkangyal: Védelem, bátorság és tisztítás.
Gábriel arkangyal: Üzenetközvetítés, kreativitás, ihlet.
Rafael arkangyal: Gyógyítás, testi-lelki harmónia.
Uriel arkangyal: Bölcsesség, megvilágosodás, megértés.
Ha van egy konkrét célod, az ahhoz illő angyalt hívhatod meg.
A fekete mágia;
A fekete mágia minden olyan mágia, amely hatással lesz másokra negatív módon, és ebbe beletartozik az is, hogy valakit megpróbálnak rákényszeríteni, hogy tegyen meg valamit, akarata ellenére. A szabad akarat isteni ajándék, és még a Teremtő sem szegi meg ezt a hatalmas mandátumot. Az angyalai sem, és ez azt jelenti, hogy ha akarod az angyalmágiát gyakorolni, annak fehérnek kell lennie. Miután eldöntötted, mit szeretnél elérni a mágikus rituáléddal, el kell döntened, melyik angyalt hívod meg a szertartás során.
Mi nem varázslat?
A mágiával kapcsolatos közkeletű vélemény az, hogy nem ábrázolja pontosan a valódi mágia működését. Amikor az emberek többsége hallja a varázslat, vagy a mágia szót, a kifejezés olyan fantáziát, színpadi trükköket, illúziókat és hókuszpókuszt idéz elő bennük, olyan dolgokat, amelyeknek nincs tényleges valóságalapjuk. Az évszázados fundamentalista vallási elnyomás, amely babonákhoz, tévhitekhez és a gonosszal való asszociációkhoz vezetett, valamint a nagy Hollywood-i elképzelések rontották a mágia helyzetét és veszített népszerűségéből.
A seprűnyélen repülő boszorkányokkal való asszociáció, a levegőből tárgyak materializálása, megmagyarázhatatlan erők kifújása az ujjbegyekből – mindez azt sugallja, hogy a mágia olyan valami, ami felülírja és felülmúlja az univerzum természeti törvényeit.
A varázslat, mágia szavak angol megfelelője Magic szó, és aki végzi a varázslatot Magician, azzaz varázsló.
Te is, én is, mindannyian varázslók vagyunk, azaz Mágusok, amikor például egy jó házi húslevessel kínáljuk a beteg gyermekünket, mert szeretnénk ha meg gyógyúlna tőle. És nagyon boldogok vagyunk, ha sikerűlt a varázslatunk.
Így voltak ezzel az őseink is amikor az ABRACADABRA kifejezést használták.
Az „abrakadabra” ősi – és titokzatos – története; A legkorábbi említés egy Kr. u. második századi szövegből származik, amely a kifejezést láz kezelésére használta.
Az abracadabra egy VARÁZSIGE
Amikor meghallod az „abrakadabra” szót, tudod, hogy valami varázslatos dolog történt – talán egy átalakulás, vagy legalábbis csak egy trükk. Maga a szó különös, de ma már szinte egyetemes jelzés a lehetetlennek tűnő dolgokról. És bár a szakértők vitatják az abrakadabra pontos eredetét, a szó tagadhatatlanul ősi.
Az abracadabra először Quintus Serenus Sammonicus írásaiban jelenik meg több mint 1800 évvel ezelőtt, mint mágikus gyógymód a lázra, ami egy potenciálisan végzetes fejlemény az antibiotikumok előtti korban és a malária tünete. Nevelője volt azoknak a gyerekeknek, akikből Geta és Caracalla római császárok lettek, és egy gazdag nemesi családban elfoglalt kiváltságos helyzete fontosságot adott szavainak.
Az i.sz. második században a Liber Medicinalis („Az orvostudomány könyve”) című könyvbe írva Serenus azt tanácsolta, hogy készítsenek egy amulettet, amely pergament tartalmaz a mágikus szóval, amelyet egy szenvedő nyakába akasztanak. Előírta, hogy a szót a következő sorokba írják, de lefelé mutató háromszögben, minden alkalommal eggyel kevesebb betűvel:
A felirat ekkor 11 sorból állna, addig írva, amíg már nem marad karakter a szóban; és ugyanígy – mondta Serenus – a láz is eltűnik.
Egy szó a gonosz szellemek ellen
A legújabb kutatások szerint az abrakadabra változatai az i.sz. harmadik századból származó görög nyelven írt egyiptomi papiruszban is megjelennek, amely a következő sorokban kihagyja az abrakadabra elején és végén lévő magánhangzókat; századi kopt kódexben pedig, amely ugyanazt a módszert használja, de más mágikus szót is.
A görög mágia követői számára egy szó lefelé mutató háromszögbe írt változatai „szőlőfürtöt” vagy „szívformát” alkottak, ami egy olyan szóbeli varázslat lejegyzésének módja volt, amely megismételte és kicsinyítette egy gonosz szellem nevét. Úgy gondolták, hogy az ilyen szellemek betegségeket okoznak, és az abracadabra varázslat mindkét változatának meg kellett volna gyógyítania a lázat és más betegségeket.
Az abrakadabra „apotróp volt – egy szó, amellyel el tudjuk kerülni a rossz dolgokat” – magyarázza Elyse Graham , a Stony Brook Egyetem nyelvtörténésze, megjegyezve, hogy eredete sokat vitatott.
Egyesek úgy gondolják, hogy az abracadabra a héber „ebrah k’dabri” kifejezésből származik, és azt jelenti, hogy „alkotok, ahogy beszélek”, míg mások úgy gondolják, hogy az „avra gavra”, egy arámi kifejezésből származik, ami azt jelenti, hogy „teremtem az embert” – ezek a szavak. Istentől származik a teremtés hatodik napján. Megint mások megjegyzik, hogy hasonló az „avada kedavra”-hoz, a „gyilkos átokhoz” a Harry Potter-könyvekben, amelyről JK Rowling író azt mondta, hogy arámi nyelven „semmisüljön el a dolog” ( megjegyzem; ez utóbbi szerintem vagy a forgatókönyv író tudatlanságát vagy megtévesztő szándékát mutatja, esetleg mind kettőt).
Don Skemer középkori történész , a mágia szakértője és a Princetoni Egyetem kéziratainak egykori kurátora azt sugallja, hogy az abracadabra a héber „ha brachah dabarah” kifejezésből eredhet, amely „boldogok nevét” jelenti, és mágikus névnek tekintették.
„Úgy gondolom, hogy ez a magyarázat elfogadható, mert az isteni nevek a természetfeletti erő fontos forrásai a védelmet és a gyógyítást illetően, amint azt az ókori, középkori és modern mágiában látjuk” – mondja; a korai keresztények számára „a héberből származó nevek magas rangot élveztek, mivel a héber volt Isten és a Teremtés nyelve” – teszi hozzá Skemer.
Beszélt orvosság
Úgy tűnik, hogy az abracadabra évszázadokon át megőrizte mágikus gyógymód szerepét a betegségek ellen. Egy 16. századi, Olaszországból származó zsidó kézirat feljegyzi az abracadabra varázslat egy változatát, amely egy amuletthez készült, hogy megakadályozza a lázat;
Daniel Defoe angol író pedig az A Journal of the Plague Year című folyóiratban megjegyezte , hogy a 17. századi Londonban a fertőzés megelőzésére használták: „mintha a pestis nem Isten keze lenne, hanem egyfajta gonosz szellem megszállottja, és hogy keresztekkel, állatöv jelekkel, sok csomóval összekötött papírokkal és rájuk írt szavakkal vagy alakokkal, különösen a szóval távol kell tartani. Abrakadabra, háromszögben vagy piramisban formálva.”
Ám úgy tűnik, hogy a szó elvesztette a gyógymód hasznosságát, és az 1800-as évek elején megjelent egy William Thomas Moncrieff által írt színpadi darabban, mint a bűvészek által kimondott szó példáját. Az egyetlen említésre méltó hivatkozás a 20. században az Aleister Crowley által az 1900-as évek elején alapított Thelema vallás lehet . Az okkultista gyakran használta az „abrahadabra” szót az 1904-es Liber Al Vel Legisben („A törvény könyve”), mondván, hogy ez az emberiség új korszakának a neve; és azt állította, hogy a Hermetic Qabalah néven ismert numerológiai rendszerből származtatta, amely arra késztette, hogy az abrakadabra C-jét H-re cserélje.
Belemélyedés a varázslásba
Graham történész megjegyzi, hogy a mágiát csak a modern orvostudomány fejlődése előtt tartották hasznosnak gyógymódként:
„Régebben különböző dolgokhoz volt szükségünk varázslatra, de most jobb gyógyszereink vannak” – mondja. És ez az abracadabra a színpadi varázslat és a varázslatos trükkök birodalmába szorul: „A mágia most inkább a látványról és a figyelemelvonásról szól.”
Ha az abrakadabra még mindig megőrzi az erejét, az azért lehet, mert senki sem tudja, mit jelent.
„A varázsszó hatalmat ad a bűvésznek, míg a kívülállók nem tudják, mi az” – mondja Graham.
„Ez erővel ruházza fel a bűvészt mások szemében.”
Tehát ha az abrakadabra értelmetlennek hangzik, talán ez a lényeg, mondja:
„Ha a szó nem lenne titokzatos, akkor kevésbé lenne varázslatos.”
Egy 13. századi kézirat őrzi Quintus Serenus Sammonicus ókori római „gyógyszerét” a malária ellen, az ABRACADABRA szót csökkenő betűkkel írva egy fordított háromszögbe.
Fénykép fent: British Library archívuma, Bridgeman Images