Psalms
Gyógyító
Zsoltárok
Tehilim
c
Shimmush Tehilim
שימוש תהילים
e-könyv itt ;
HAMAROSAN MEGJELENIK!
„AZ ÉN ZSOLTÁROS KÖNYVEM” e-book
OLVASS BELE!
ZSOLTÁR
TAN
A Zsoltárok könyve (Tehillim) olyan énekek gyűjteménye, amelyek különleges erőket közvetítenek, lebontják az ember és a Teremtő közötti korlátokat. Eltávolítják a képernyőket ( szűrőket,fátylakat), semlegesítik az univerzumban fellépő vádaskodó erőket, eltörlik a kemény ítéleteket, és ezáltal akadályokat amelyek az utadba állnak, és hozzájárulnak a sikerhez az élet minden területén.
A Zsoltárok könyve (Tehillim, vagy „dicséret”) a héber Biblia, a keresztény Biblia és az iszlám Zabur egyik könyve.
Fedezd fel a zsoltárok varázslatos erejét, amellyekkel elérheted a céljaidat és megoldhatod a problémákat
Ez a 150 héber vers központi szerepet játszik a zsidó imában, és a nyugati kultúrában a kreatív kifejezés számtalan formájának ihletője.
A Zsoltárok könyve a költői imák ősi antológiája, amely eredetileg héberül íródott
Ez a héber Biblia harmadik és utolsó szakaszának első könyve, amely Ketuvim (írások) néven ismert.
Az angol kifejezés a görög psalmos szóból származik , ami azt jelenti, hogy „húros hangszerrel kísért dal”. Héberül a könyv Tehillim ( egyes számban tehillah ) vagy „dicséretének” néven ismert, ez a cím a gyűjtemény kedvelt zsidó neveként jelent meg az i.sz. első évszázadaiban.
Bár nagyon keveset tudunk a legtöbb zsoltár eredetéről, a könyvek korai címei azt a tényt tükrözik, hogy ezeket a verseket liturgikus anyagként használták különféle rituális összefüggésekben az ókori Izraelben.
A zsoltárok a mai napig a zsidó és keresztény istentisztelet alapját képezik, és a nyugati kultúrában a spirituális és kreatív megnyilvánulások sok más formájának inspirációját jelentik.
A hagyományos zsidó és keresztény források Dávid királyt a legtöbb vagy az összes zsoltár szerzőjeként jelölik meg, bár a modern tudósok sok író és szerkesztő több évszázados munkájának tekintik őket.
Az antológiát valamikor az i.sz. első században rögzítették. Kortárs tudósok, Adele Berlin és Marc Zvi Brettler azt sugallják, hogy a szerkesztők Dávid királyt a zsoltárok szerzőjének állították be és összekapcsolták ezekkel az írásokkal mint egy megfelelő és jól ismert bibliai személyiségget, hogy nagyobb tekintélyt adjanak az összeállításnak, ahogyan az más bibliai könyveknél is történt, beleértve a Példabeszédeket, amit Salamon királynak tulajdonítanak és a Siralmakat (Jeremiás prófétának tulajdonítják).
Magában a Zsoltárok könyvében Dávid 73 vers szerzőjeként szerepel. Másokat olyan bibliai alakoknak tulajdonítanak, mint Mózes, Korah fiai és Aszáf . Körülbelül 50 versnek egyáltalán nincs forrásmegjelölése. 13 zsoltár kapcsolódik Dávid király életének eseményeihez, amelyek részben Sámuel könyvének elbeszélésein alapulnak . Ott David tehetséges zenészként és zeneszerzőként is szerepel. A Krónikák könyve a Templomi kórus pártfogójaként (1:23, 25) és hangszerkészítőként (2:7) írja le.
A zsidó és a nyugati keresztény hagyományban 150 egyedi zsoltár található
Ezek öt könyvre vannak osztva, feltehetően Mózes öt könyvének tükrözésére.
Az egyes könyveken belül több kisebb gyűjtemény is található, amelyek közül néhányat valószínűleg különböző konfigurációkban használtak meghatározott vallási feladatokhoz. Például, Zsoltárok 120-134, amelyek mindegyike a „A felemelkedés éneke” kifejezéssel kezdődik, a jeruzsálemi templomba vezető ókori zarándoklatok során hangozhatott el.
A zsoltárokat a modern tudósok általában műfaj vagy típus szerint is felosztják, nem csak a gyűjteményben való elhelyezésük szerint.
A gyakori kategóriák közé tartozik a dicséret, a hálaadás és a siránkozás – bár egyetlen zsoltárban különböző érzelmek találhatók. Például a 27. zsoltár – a hagyományos zsidó újévi zsoltár – a költő az Istenbe vetett bizalom kijelentésével nyit, de néhány sorral később irgalmat kér az Istentől.
A siralom/panasz típus teológiailag különösen figyelemre méltó, mert az olvasók azt feltételezhetik, hogy a Biblia szent szövegként nem tartalmaz olyan részeket, amelyek megkérdőjelezik Isten viselkedését. De amint azt a Joel Lohr és Joel Kaminsky akadémiai duó elmagyarázza, az ókori izraeliták hittek abban, hogy Isten nyitott az ilyen őszinte elkötelezettségre, megértve azt a nagy emberi küzdelmet, hogy a fájdalom és a szenvedés élményeit beépítse a spirituális utazásba.
Míg a költők és a zsoltárok szerkesztői kényelmesen kiadták csalódottságukat és haragjukat, azt is hitték, hogy az emberi lét nehézségei ellenére még mindig lehetséges – sőt szükséges – áldást és hálát adni az Isteninek az élet ajándékaiért. Valójában a Zsoltárok ötödik könyve több „halleluja” (örömteli dicséret) zsoltárral zárul.
Összességében a Zsoltárok könyve tanúskodik arról, hogy az ősi zsidó hit az ima erejében, az Istennel való párbeszédes kapcsolat kontextusában áll.
Az egyik oka annak, hogy oly sok embert vonzanak a zsoltárok, éppen azért, mert emberi érzelmeket fejeznek ki – örömöt, félelmet, hálát, dühöt és még sok mást. Például, 23. zsoltárA híresen magabiztos szavakkal nyit ( Jakab király fordításában ): „Az Úr az én pásztorom, nem lesz hiányom.” Az előző zsoltár azonban ezzel a fájdalmas kijelentéssel kezdődik: „Istenem, Istenem, miért hagytál el engem (22:2)?” -Mint John Calvin híresen kijelentette több évszázaddal ezelőtt, a Zsoltárok könyve „a lélek anatómiájaként” szolgál.
Ahogy Berlin és Brettler megjegyzi, bár a zsoltárok többségében a különös történelmi utalások hiánya problémássá teszi a datálásukat tudományos szempontból, ez egyúttal azt is eredményezi, hogy a versek időtlen egzisztenciális minőséget kapnak.
Az a tény, hogy a zsoltárok egyes szám első személyben és többes szám első személyben is szerepelnek, hasznossá tette őket a különféle életkörülmények között élő imádók sokfélesége számára.
Mindezen okok miatt a zsoltárok áthatják a zsidó imát és a rituális életet
A versek közül sok, vagy a belőlük válogatott versek megjelennek a napi három imaszolgálaton.
A hét minden napjához tartozik egy zsoltár, beleértve a szombatot és más szent napokat is
Nyolc zsoltár (95–99, 29, 92 és 93) néhány későbbi írással együtt tartalmazza a péntek esténként elhangzott Kabbalat Shabbat istentiszteletet. Szavalni szokás 27. zsoltárt a Ros Hásánát megelőző hónap reggeli és esti istentiszteleteit követő Szukkot végéig.
Hagyományosan zsoltárokat mondanak el az elhunytakról a haláluktól a siván keresztül , a kezdeti hétnapos gyászidőszakig. A zsidó oltárt szintén zsoltárokból és kapcsolódó anyagokból építik fel. Ezenkívül sok zsidónak az a szokása, hogy napi, heti vagy havi rendszerességgel felolvassa az egész könyvet, hogy elnyerje Isten kegyelmét és védelmét.
Ám a zsoltárok nem csak a szorongás, szomorúság vagy veszteség pillanataiban használható forrás, hanem sok más életkörülményben is. Amikor ezekhez az ősi költői művekhez fordulnak, a modern olvasók csatlakoznak a zsidók, keresztények és más keresők sokrétű, nemzedékek kórusához, akik ezeket a forrásokat olyan prizmának tekintették, amelyen keresztül felfedezhetik legmélyebb gondolataikat és érzéseiket, és megoszthatják azokat Istennel és közösségeikkel.
Rabbi Akiva, Johann Sebastian Bach, Fannie Lou Hamer, Teréz anya és Leonard Cohen egyaránt foglalkoztak ezzel a hangulatos és magával ragadó témával. Az értelem és cél folyamatos keresésében a Zsoltárok könyve gazdag és sokféle textúrájú lejátszási listát kínál a való élethez.
Kinek szól?
A Zsoltárok könyve mindenkinek szól, zsidóknak és nem zsidóknak egyaránt. Az egész emberiség tulajdona és mindenki számára elérhető. A benne rejlő varázslatot különösen a globális váltás e kaotikus időszakában tudjuk megvalósítani, hogy kevesebb gyötrődéssel, több egészséggel, jóléttel, hittel és optimizmussal érjük el az emberi felemelkedés következő szakaszát.
A ZSOLTÁROK MÁGIKUS HAGYOMÁNYA
Mágikus szövegként a zsoltároknak nagyon hosszú és gazdag története van. A Zsoltárok könyvét több kultúra és mágikus hagyomány használta és használja mind a mai napig, éppen úgy, mint bármely más mágikus szöveget.
Sokan úgy ismerik a Zsoltárok könyvét, mint „a Biblia varázskönyvét”. A hagyományt, amit a füzetekben bemutatok, úgy adom át nektek, ahogy én tanultam. Tudomásom szerint nem írtak olyan könyvet, amely kifejezetten a zsoltármágia e hagyományával foglalkozott volna.
Hagyományunkban általános meggyőződés, hogy sok (ha nem az összes) zsoltár megelőzi a Bibliát. Úgy tartják, hogy a zsoltárok sokkal régebbi imákból, varázslatokból és varázsigékből származnak (valószínűleg Káldeából és/vagy Egyiptomból). A zsoltárok mágikus hagyományában a Zsoltárok könyvét önálló könyvnek tekintik.
Azt állítják, hogy a zsoltárok régebbi változatait az ókori héberek kisajátították, átvették és beépítették – átírták, hogy tükrözzék a saját vallási hagyományuk szereplőit.
A zsoltárok mágikus hagyománya azt tanítja, hogy minden zsoltár minden versében misztikus és mágikus erők vannak, amelyek „magként” működnek. Ha szorgalmasan dolgoznak rajtuk, ezek a magok képesek növekedni és olyan „gyümölcsöket” teremni, amelyek varázslatos módon megoldanak bármilyen problémát vagy állapotot, megoldanak bármilyen nehézséget, és segítenek elnyerni „a szív igazlelkű vágyát”. Ez a hagyomány hangsúlyozza a különbséget a zsoltárok mágikus és vallási használata között.
A ZSOLTÁROK VALLÁSI HASZNÁLATA
A zsoltár vallási használata azt jelenti, hogy imádkozunk és könyörögünk egy istenséghez, általában olyanhoz, akit különállónak és magasabbrendűnek tartunk, megkülönböztetve az imádkozó személytől. A zsoltárokat tehát az imádkozó személy által hitt istenség iránti vallásos áhítat részeként használják, hogy bizonyos kegyekben vagy irgalomban részesüljenek.
A ZSOLTÁROK MÁGIKUS HASZNÁLATA
A zsoltár mágikus használata azt jelenti, hogy a zsoltárt varázslatnak tekintjük. A zsoltárok „Urát” az Istenségnek tekintik. Ez az egész univerzum „TEREMTŐ” életereje. Nincs ellentéte. Ez minden hatalom forrása.
Nem kötődik egyetlen valláshoz, dogmához, hitvalláshoz vagy gyakorlathoz sem. Ezt az erőt nem tekintik különállónak a gyakorlótól. A gyakorló inkább ennek az erőnek a kiterjesztéseként tekint magára.
Ők ezt az erőt mindenhatónak, teremtőjüknek látják, de egyben egyek is ezzel az Erővel.
A ZSOLTÁROK ÉS AZ ANGYALOK
A héber zsoltárok az angyalokkal való kapcsolatfelvételre is szolgálnak, mivel ezek az angyali kapcsolatfelvétel parancsikonjai. Hosszú hagyománya van annak, hogy különféle verseket és neveket használnak az angyalokkal való kapcsolatfelvételre. Ezt a „varázslatot” különböző vallási hátterű emberek, ateisták és azok is használják, akik egyszerűen úgy érzik, hogy valami varázslatra van szükségük Az angyalok válaszolnak minden erős vágyra, és segítenek megváltoztatni a világot.
Nem kell semmiben sem hinned, vagy semmilyen valláshoz nem kell tartoznod. Az angyalok készek meghallgatni és érted dolgozni. Nem kell tisztának vagy méltónak lenned. Csak egy valódi vágyra van szüksége; erős vágyra, hogy valami megváltozzon a világodban. Ha megvan ez a vágy, az angyalok elvisznek, ahová csak akarod.
Az Ő feladatuk, hogy erőt adjanak nekünk, hogy megéljük azt az életet, amelyről álmodozunk. Csak annyit kell tenned, hogy a megfelelő módon kéred őket. Ha nem ismersz semmilyen rituálét vagy varázs formulát, kezdetben a zsoltárok rendszeres olvasása is jó szolgálatot tesz. Azonban, ha szeretnéd felgyorsítani a folyamatot, szerezd be valamelyik „zsoltárvarázs” füzetet, amelyből megtanulhatod a zsoltárokkal való munkát.
A zsoltárok mágikus hagyomány tanításaira úgy tekintünk, mint a hatékony mágikus erők működésének kontextusára. Senki sem ismeri a zsoltárok valódi eredetét, sem a körülöttük kialakult mágia hagyományának eredetét. Végső soron csak a varázslatos hatékonyság számít.
A zsoltármágia modern gyakorlóinak sokasága csodálatos sikerekről számol be mind céljaik elérésében, mind pedig problémáik megoldásában.