A Kabbala legfontosabb eszköze az Életfa ábra!
A hagyomány azt őrzi, hogy KR. után 100 körül élt felvilágosult zsidó misztikus AKIBA rabbi tollából származik a kabbala leghíresebb könyve a Sefer Yetzirah. (Habár ezt nagyon sokan támadják).
Kevesebb, mint 2000 ezer szóból áll. Rövidsége ellenére a Világegyetem eredetével és ezen belül az ember szerepével foglalkozik.
Különös hangsúlyt helyez a HÉBER ÁBC- re, mely a Világegyetem megértésének a kulcsa.
Le van írva a könyvben, hogy Isten a Világegyetemet a 10 SZEFIROTés a Héber ABC 22 mássalhangzójának a manifesztációja által, melyek a világ építőanyagai, teremtette meg.
/SZEFIROT ;-szám, emanáció, szféra, tartó
Manifesztáció;-kinyilatkoztatás, kijelentés, megnyilvánulás/
Az univerzum teremtésének titka és az emberi lélek misztériuma
Mind az univerzum, amelyben élünk, mind az emberi lélek fontos mindannyiunk számára. Együtt feltárják előttünk az élet értelmét.
Az univerzumot makrokozmosznak hívjuk, az emberi lelket pedig Mikrokozmosznak nevezzük.
A Makrokozmosz jelentése: “nagy világ”, mert az egész Univerzumra vonatkozik.
A mikrokozmosz jelentése: “kis világ”, mert minden emberi lélek egy kicsiny világ.
A mikrokozmoszt Adam Qadmon, az első ember jelképezi.
Hogyan érthetjük meg a legegyszerűbben a makrokozmosz-t és a mikrokozmoszt?
Létezik egy olyan terv, vagy térkép, amely feltárhatja és megmagyarázhatja nekünk az Univerzum és az emberi lélek valódi természetét?
Az ókori kabbalisták felfedeztek egy ilyen tervezetet, másnéven térképet.
A Bibliában így hívják: az “Élet fája”.
1Móz 2:8-9, 15-17 és 3:22-23
Érdekes az is, hogy az élet fája, ami a Szentírás szerint halhatatlanságot biztosít, először a Biblia első könyvében jelenik meg, majd pedig az utolsó könyvben látjuk újra.
Olvassuk el: Jel 2:7 és 22:2, 14 verseit!
Ennek feltehetőleg az az üzenete, hogy Isten eredeti terve szerint hozzáfértünk volna az élet fájához, de a bűn miatt elveszítettük ezt a lehetőséget. Majd, végül, amikor Isten egyszer és mindenkorra, teljesen lerendezi a bűn problémáját, Jézusnak és a megváltási tervnek köszönhetően odamehetnek az élet fájához a megváltottak, akik az életet választották, ahogyan Isten kezdettől fogva akarta.
A Kabbala szó azt jelenti, hogy megkapni, átvett tan, vagy hagyomány.
Bibliai vonatkozása is van, miszerint:
Állítólag Mózes szájhagyományából származik.
A szájhagyomány, azt is állítja, hogy a Kabbalát Raziel angyal adta Ádámnak, amikor kiűzték az Édenkertből, hogy az emberiség visszatérhessen Istenhez. – Raziel könyve később írott formában is megjelent Énok könyveként.
Azrael( Izrael) Isten tíz emanációját mutatja, a Krónikák első könyve 29:11-ben felsorolt Isten tulajdonságaival társította.
Tied, Uram, a nagyság, a hatalom és a fenség, a ragyogás és a méltóság, bizony minden, ami a mennyben és a földön van! Tied, Uram, az ország, magasztos vagy te, mindenek feje!
Jákob álmában bejárta a négy világot.
Az Ézsauval való találkozás előtti éjszaka megküzdött egy „Égi lénnyel”. Feltehetően a lelkiismeretével küzdött és győzedelmeskedett.
Álmában látott egy lajtorját (létrát), ami a Mennyet és a Földet kötötte össze, és rajta angyalok járkáltak fel s alá.
A tetején állt Isten és megígérte Jákobnak, hogy az ő nemzetségéből származik majd a megváltó.
A történet jelentősége, az akkor még be nem következett megváltás úgynevezett „előterve” volt, azaz az arra való felkészülés.
A megváltást, vagyis a Menny és a Föld összeköttetését szimbolizálja a létra.
Jákob lajtorjája a világegyetem ábrája:
Az ábra az Élet Fájának négy változatát tartalmazza, amelyik mindegyike egy-egy külön világot képvisel: a fizikai, a lelki, a spirituális és az isteni világot.
Ez a négy világ, egyúttal a négy elemet, vagyis a Földet, a Vizet, a Levegőt és a Tüzet is jelenti.
Az Életfán levő minden erő, egy élő szimbólum, amely létezik, és aktív hatással van az életünkre.
A Világegyetemben semmi sem létezhet anélkül, hogy valami másra ne lenne hatással.
A benne rejtőző erők és energiák megtestesítik az Univerzum egyes fejlődési szféráit és a magasabb rendű Tudat és energia egymásra épülő szintjeit.
„Az Élet Fájában mi a lélek és a világegyetem írásjelét, a hozzátartozó legendákban pedig a lélek evolúciójának és a beavatás módjának a történetét látjuk. „(Dion Fortune)
A 10 Szefirot 10 szellemi erőt képvisel, a Teremtő 10 megjelenési formájá, tulajdonságát.
A szefirot szó gyökere a széfer igető, mely a következő betűkből áll: SZAMEKH, PÉH, RÉS, mely három jelentéssel bír: SZÁMOLNI, BESZÉLNI, ÍRNI.
A számok nem, mint egyszerű mennyiségek szerepelnek itt, hanem mint a Világegyetem princípiumai, azaz a teremtés fokozatai.
Az első Szefira- az ÉLŐ ISTEN lehelete.
A RONAKH-ból (lehelet, levegő, szellem,) származik a Levegő elem, mely azonosul az Éterrel, ami viszont megoszlik anyagi és nem anyagi ( materiális és inmateriális ) Éterre.
Ebből az elsődleges levegőből születik meg a VÍZ és a TŰZ, valamint a héber abc 22 betűje.
A különböző Szférákat huszonkettő vonal, út, ösvény kapcsolja egymáshoz. Ez a Tarot.
Az Élet Fájának ösvényeit az erény 32 útjának nevezik( a 22 ösvény + 10 szefira) -A 22 betű, itt helyezkedik el, ahogyan a Tarot Nagy Arkánumának lapjai is. A betűk titkáról mégtöbbet itt olvashatsz:
„ Az elfeledett dicsfény harminckét titokzatos útja az élet útjainak felel meg, s aki föl akarná fedni eme utaknak titkait, végig kell, hogy járja őket.”( Dion Fortune)
Hogyan működnek, és hogyan illeszkednek egymáshoz?
A szférák mindegyike egy isteni kisugárzást ( tulajdonságot) képvisel. A tiszta energia ősi kiáradását. Fejlődik és kikristályosodik, ahogy a létezés sűrűbb állapotaiba sülyed, folyamatosan oszcillál a polaritások között és harmonizál önmagával.
Ahogy halad, mindegyik szféra magába foglalja az előtte lévőt, így a Kether nevű legfelső szféra tartalmazza az összes többi szintet benned.
Úgy gondolhatunk erre, mint az orosz matrjoska babára, ami mindegyike magába foglalja a nála kisebbet, így alkotva egyet mégis sokat. De a mi esetünkben ezek a babák nem fizikaiak, hanem állapotok, amelyek által a tudat, vagy másképpen az isteni energia mozog és valóságot hoz létre, ennek megértésével elszakadhatunk attól a gondolattól, hogy úgy jelenik meg ahogyan megrajzolják, bár ez a legmegfelelőbb az Életfa megértéséhez, legegyszerűbben.
A Kabbala a Teremtést fogalmát kettős értelemben használja
Mivel hermetikus rendszer, elfogadja a világ mikro-makrokozmikus azonosságát, vagyis hogy az ember és a kozmosz valójában egyazon princípium, analógiába hozható látszólagos különbözőség.
Ezt mondja ki Hermes Trismegistos Tabula Smaragdinája:
“Kétség nélkül való, biztos és igaz,
hogy ami fent van az megfelel annak ami lent van,
és ami lent van, az megfelel annak ami fent van.”
Ezért a Teremtés is jelenti egyszer a Világ teremtését, és az Ember teremtését, ugyanakkor ez a kettő egy és ugyan az.
Az a törvényszerűség, ami megfigyelhető a körülöttünk lévő világban, magában az emberben is ugyanúgy felfedezhető – nincs különbség; ugyanazok az erők építik fel és mozgatják az embert, mint a külső világot.
Ezért a teremtés folyamata az emberben végig menő folyamat is.
Így megfordítva a Teremtést, az Ember visszajuthat Istenhez, eljuthat az unio mysticaig.
A Kabbala teremtését két tanítás fejti ki nekünk, az egyik a Kelippotok (héjak) tanítása, másik a Sefirotok (edények) tanítása.
Ez a két tanítás teljesen lefedi egymást, csak képi leírása különbözik egymástól.
Nagyon röviden összefoglalva;
Mindkettő abból indul ki, amit a Tóra mond:
Kezdetben volt a káosz, a rendezetlen mindenség (zimzum meo), amely maga a teljes üresség (keroma) volt.
A rendezetlen mindenség szféráján túl volt a Végtelen Fény (en sof aur), mely az abszolút Semmi (ayin) és az abszolút Minden (ayin sof) volt – a teljes telítettség (pleroma).
A Teremtés nem más mint a végtelen, isteni fény útja, mely maga köré rendezi a rendezetlen mindenséget, és kiáradásában négy világot hoz létre: az Atziluth (“kiárdás”), a Beriah (“teremtés), a Yetzirah (“megformálás”) és az Assiyah (“cselekvés”) világát.
Az Atziluth az Ég és Föld távolságát választja el a Semmitől. Az Atziluth az a Világ, melyet a meg nem nyilvánultból Isten Tíz Hangja hívott életre.
A látomásos kabbalista mű, a Síúr Qomá részletes leírásai, sőt a Zohár is ezeket az Első Ember (Adam Kadmon) mivoltára vonatkoztatják.
A fej, a szakáll, akár meg az isteni test is, továbbá ennek méretei nem egyebek, mint az Atziluth világának lefektetésére szolgáló metafizikus jelképek.
Enélkül a természeti ember mit sem tudna a Kiáradás Világáról.
A Végtelen Fényből áradt ki, így az egymástól elkülönülő világok, az Atziluth négy szintjéből áramlanak elő.
Így az isteni teremtőerőből születik meg a Beriah, azután az isteni erő tovább árad, s a Teremtés Világából felmerül a Yetzirah, majd a Formálás Világából létrejön a legalsó világ, a Készítés Világa, az Assiyah.
Ily módon rendre három alsóbb világ keletkezik a Változatlan Egység Isteni Világán belül. A legfelső világ az örök, isteni világ egységét jelenti – ez a Tűz, az Isten Fénye; a második világ az attól elkülönülő szellemi világot – ez a Levegő, az Ember legfelső attribútuma; a harmadik világ az abból lebomló lelki világ – ez a Víz, az Ember lelkisége; a negyedik világ a teremtés végét jelentő anyagi világ – a Föld, az Ember teste.A kabbalista életfa, továbbá a Kelippot tanítás szerint a Végtelen Fény kiáradása tíz héjat hoz létre az abszolút isteni közép körül, vagy ahogy a Szefirák tanítása fogalmaz, tíz ‘csomót’ hoz létre az isteni világból leszálló úton, megalkotva a Kabbala legelterjedtebb szimbólumát a Kabbalista Fát.
Ezek: Keter, Hokmah, Binah, Hesed, Gevurah, Hod, Necah, Yesod, és Malkuth.
Legfelül vagy középen van a meg nem nyilvánult létezésből kilépő Akarat, a kiterjedés nélküli pont, minden létező eljövendő forrása, melyet az Első Koronának, vagy a Fehér Fénynek is hívnak – ez a Kiáradás oka, Isten megnyilvánuló ereje.Innen árad ki a Tíz Hang, amelyek létrehozzák a relatív világot. A Tíz Isteni Alapelv, Isten attribútumai, vagyis a Szefirák egy szemvillanás alatt szikráznak föl, akár egy örök Villám.
A Hagyomány szerint a Szefira (sefirot) szó szerint zafírt vagy felszikrázó fényt jelent, de nevezik számnak, fokozatnak, edénynek, erőnek, köntösnek, koronának, Isten belső arcainak, vagy Ősidőknek is.
A tíz szefira
A szefirák sorban a Fa csúcsán elhelyezkedő Keter (Korona), majd onnan lefelé a Hokmah (Bölcsesség), a Binah (Megértés), Hesed (Könyörület), a Gevurah (Ítélet), a Tifereth (Szépség), Necah (Örökkévalóság), a Hod (Visszaverődés), a Yesod (Alapzat), végül pedig a Malkuth (Királyság).
Egyik-másik szefirának több neve is lehet; a Gevurah-t, melynek szótöve annyit tesz Hatalom, Dínnek vagy Pehádnak is nevezik, mely Ítéletet és Félelmet jelent, míg a Hod és Necah szefirákat Dicsőségnek és Győzelemnek is fordítják.
A Kabbala gyakorlati aspektusa elősegíti Isten szándékát a világban, előmozdítja a jót, legyőzi a rosszat, gyógyít és helyreállít.
Ennek a művészetnek az igazi mestere kiteljesíti azt az emberi potenciált, hogy társteremtő legyen Istennel.
Bejárni “Jákob Létrájának” minden színtjét, törekedni a belső életfánk felnevelésére, az, az út amelyet a Teremtő nekünk szánt.
Sok sikert kívánok hozzá!